Élettanhoz igazított Restarter technológia

Az őszi vetésű növényeknek a tavasziakhoz képest hosszabb idő állrendelkezésükre ahhoz, hogy megerősödjenek és felkészülten várják a csapadékhiányos időszakot. Az egyre enyhébb telek és a kiszámíthatatlan időjárás miatt azonban ez az előny fokozatosan csökken: egyre többször fordul elő, hogy az őszi vetésű növények nem kerülnek mély nyugalomba, hanem télen is folyamatosan tovább fejlődik a lombjuk. Ezért még fontosabbá válik, hogy az állományok megfelelően beteleljenek és felkészüljenek a télre – amit addig tudunk sikeresen elősegíteni, amíg a növények nem a hajtásképzésre összpontosítanak.

Ősz

Az ősz kulcsfontosságú időszak a növények számára, hiszen ekkor készülnek fel az áttelelésre, legyen szó akár mélynyugalomról, akár lassú, folyamatos növekedésről. Mindenképp fontos, hogy a tőlevélrózsa erős, tápanyaggal feltöltött legyen, és a növény gyökere mélyre hatoljon az állandóan nedves talajrétegek felé.

Mi történik ilyenkor a növényekben élettani szempontból?

Ha élettanilag nézzük ezt a periódust, a növények fejlődése tulajdonképpen „visszafordul”. Ami eddig felfelé mutatott, az lefelé fordul – ami a levelek növekedését támogatta, az késő ősszel az azokban megtermelt anyagot kezdi a gyökérben, tőlevélrózsában elraktározni, védeni az ott kialakuló maghozó szárat, szárakat.

Tavasszal mindennek ez lesz az alapja. Amit elraktároztunk ősszel, abból tud majd a növény intenzíven kihajtani és termést nevelni. Nem véletlenül regulátorozunk, visszafogjuk a felfelé növekvőt és segítjük az áttelelőt.

Ősszel a levelekben, gyökerekben termelődött hormonok aránya és szállítása megváltozik. Az auxin-citokinin arány erősen az auxin irányába tolódik, és a növény erősebb, csúcstól a gyökerek felé irányuló szállításával a gyökérképződést stimulálja. Ezt az élettani folyamatot vétek lenne nem kihasználni, mert ilyenkor, ha nem is szó szerint, de „vizet adhatunk a növénynek”. A gyökerek felé irányuló hormonok hatásának támogatásával nagyobb, kiterjedtebb gyökérzetet fejleszthetünk, ami a száraz időszakban jobban fogja hasznosítani a talajoldatot. Így amit ősszel összegyűjtöttünk, az tavasszal előnnyé válik.

Támogassuk a gyökérzetet!

A lehűlő időjárás hatására lelassuló teljesítményt fenn tudjuk tartani lombon keresztül adott – a kapások starteréhez hasonló – nitrogénes, friss foszforos, kis adagú tápanyag-kiegészítéssel (NP=1:4), illetve a gyökérnövekedést támogató biológiai stimulációval. A Viva biostimulátor 3 l/ha-os dózissal, 6-8 leveles repcében kijuttatva 2 hét leforgása alatt 10-15%-kal képes megnövelni a gyökérnyak átmérőjét, az aktív felszívó gyökérzet mennyiségét, ami sokkal jobb télállóságot, illetve egységes, nem felnyurguló állományt eredményez. A Viva hatására a gyökerek felé ható hormon áramlás megerősödik, és a föld alatti részek fejlődését támogatja.

Milyen tápanyagot és hogyan érdemes adni?

Fontos, hogy ebben az időszakban a növények még táplálkoznának, de a lehűlő talajból nem képesek felvenni a tápanyagokat, ezért úgynevezett fiziológiai éhezés következik be. Ilyen enyhe, de a tápanyagfelvételt már korlátozó időjárás esetén sokan ismerik fel, hogy etetni kell a növényt, de jellemzően a lombot táplálják nitrogén-fejtrágyával. Ahogy viszont már korábban említettük, ilyenkor az elsődleges cél a gyökerek és a tőlevélrózsa táplálása, nem pedig a lomb növelése.

Az ebben az időszakban adott nitrogén-fejtrágya növeli a lombot, szembe megy a regulátorok hatásával, kitetté teszi a növényt az esetleges téli fagynak, a levélbetegségeknek és nem utolsó sorban rengeteg elvész belőle. Sokkal jobbat teszünk azzal, ha inkább a kapásokéhoz hasonló starter hatóanyagot juttatunk ki lombon keresztül. Levélen át ilyenkor képes a növény a foszfor felvételére, ami kedvező hatású a télállóság, a gyökérnövekedés szempontjából, valamint így a fiziológiai foszforhiány tüneteit is enyhítjük.

Azonban mivel ebben az időszakban a repce és a kalászosok lombozata nem mindig zár már össze, a kis levélfelület miatt nem biztos, hogy a lombtrágya a legjobb választás. Hatékonyabb a tápanyagok felvétele, ha jó minőségű öntöző műtrágyát használunk a tankkeverékben. A Master 13.40.13 öntöző műtrágya ideális kiegészítője az őszi kultúrák zárókezelésének, mert a korai fejlődéshez és a beteleléshez ideális arányban tartalmazza a tápelemeket. Az állomány fejlettségétől függően 3-5 kg/ha-os dózisban kijuttatva támogatja a gyökérképződést és a télre való felkészülést, miközben nem tolja el a növényt a vegetatív fejlődés felé. A nagy tisztaságú hatóanyag és a kiemelkedően magas szinten kelatizált mikroelem-kiegészítés hatékonyan szívódik fel lombon keresztül, és a kis lombfelület miatt a talajra kerülő rész sem vész kárba, mert friss tápanyagként felszívódik.

A biostimuláció és a friss starter trágya hatására intenzíven fejlődik a gyökér és vastagszik a gyökérnyak, ami jobb telelést, egységes és erőteljes tavaszi kihajtást eredményez. A föld feletti részeken is jól felismerhető ez az erősödés, mert az erősebb gyökértevékenység hatására javul a tápanyagfelvétel és csökken a foszforhiányos, pirosodó levelek száma.

Lehetőségünk van a talaj javítására is

Az őszi időszak fontos feladata vagy inkább lehetősége a talajállapot, a vízgazdálkodás és talajegészség támogatása. Az elővetemények szármaradványai akadályozhatják a művelést, kórokozókat és hozzáférhetetlen tápanyagot tartalmaznak. A szár lebontására ideális készítmény a Cell’Buster, ami kiváló ár-érték arányával és erős cellulózbontó hatásával a szárbontás igen hatékony eszköze, ráadásul 2 AÖP pont jár utána. Az ősszel lebontott szármaradvány javítja a talaj szerkezetét és vízgazdálkodását, ezzel tovább növeli az őszi élettani támogatás sikerességét és az aszálytűrésre való felkészítést.

A „beteges” kultúrák elsődleges védelme megalapozható a talajegészség fenntartásával, javításával. A Myco’Sol PTC válogatott mikroorganizmusai több oldalról támogatják a fiatal növények egészséges fejlődését. A készítményben található Pseudomonas baktériumok jelentős foszforfeltáró képességükkel segítik a növények őszi fejlődését. A két kimagasló hatékonyságú Trichoderma gyorsan szorítja ki a kórokozókat a talajból, és szimbiotikus módon támogatja a tápanyagfelvételt. A Coniothyrium minitans hiperparazita gomba pedig a repce egyik legjelentősebb kórokozója, a szklerotínia áttelelő képleteit gyéríti.

Tavasz

Kalászosok esetén az említett őszi stimulációt már nem mindig tudjuk elvégezni, mivel sokszor az őszi aszályok miatt novemberre, decemberre is elcsúszhat az állományok kelése (de még akár vetése is). Egy későn vetett és a tél folyamán nem kellően elbokrosodott kalászos 1-2 szárral indul a tavaszba, gyenge gyökérrel és kevés kalászhozó szárral. Itt már csak abban bízhatunk, hogy a tavaszi bokrosodásban segít nekünk a megfelelő időjárás – ha azonban visszagondolunk az elmúlt évekre, láthatjuk, hogy ez általában hiú reménynek bizonyul. Az enyhe telek után jellemzően egy csapásra nyár lesz, csapadék nélkül és 25°C feletti hőmérsékletekkel. A gyengén beállt, alulbokrosodott búza pedig nem fogja jól befejezni a maghozó szárak fejlesztését.

Még most is támogathatjuk a fejlődést

A hatékony tavaszi fejlődés érdekében azonban újra elővehető még a repcénél ősszel végzett technológia, a kora tavaszi indítás, amikor még egy nagy lökéssel segíthetünk a tavaszba készülő növényeknek.

Az ősszel kiadott mono műtrágyák, illetve a tavaszi fejtrágyák hasznosulása sok akadályba ütközik. A szemcsék oldódása, a talajoldatba kerülő felvehető tápanyag, a lekötődő hatóanyagok mind-mind befolyásolják a felvételt és a gyökerek, bokrosodási csomók fejlődését. Ha tavasszal, az intenzív hajtásnövekedést megelőzően még külön figyelmet szentelünk a növény gyökereinek, osztódási csomóinak (bokrosodási csomó) támogatására, ez igen komoly hozadékot biztosíthat a szezon során.

Az őszi állományokban végzett stimulációnak megfelelően a tavaszi időszakban is van lehetőségünk elvégezni a gyökerek erősítését, az állomány restartját. Kalászosokban az első szárcsomó megjelenéséig, repcében a szárba indulást megelőzően a növények még „lefelé dolgoznak”. A február 15-i dátum nem azt jelzi, hogy nitrogént kell szórni csak azt, hogy ilyenkor már szabad – a korán kiadott nitrogén inkább káros és pocsékolás is. A nagyobb adagú nitrogén fejtrágyák szórásának élettani jelzője az első szárcsomó megjelenése (március eleje-közepe), mert ilyenkor már lombozatot épít a növény. Az első kezelésekkel, fejtrágyázással vagy korai gyomirtásokkal egy menetben lehetőség van starterként 3-5 kg/ha Master 13.40.13 öntöző trágya és 3 l/ha Viva kijuttatására. Ekkor még sokat adhatunk a növénynek és jól felkészíthetjük az elkövetkező aszályos periódusokra. A kezelés hatására intenzíven képződnek az új, aktívan működő felszívógyökerek, jobban hasznosul az ősszel kiadott alapműtrágya és a tavaszi fejtrágyák. A kiterjedtebb gyökérrendszer jobban utána tud menni a víznek, az állomány kevésbé lesz kitett a száraz időjárásnak.

Ezeknek a beavatkozásoknak a hatása azonban nem csak a föld alatti részeken mérhető le. A jobb tápanyag- és vízfelvétel hatására a tavaszi bokrosodás megfelelően végbe tud menni és több maghozó szár képződik. A kalászokon képződő és termékenyülni képes padkák száma megnő. A sarjkalászok ki tudnak teljesedni, nem akasztja meg fejlődésüket az aszály.

Malagrow Restarter technológia

Repcében az őszi és tavaszi kezelés is komoly hatással van a termésre. A vastagabb, tápanyagokkal jól feltöltött tőlevélrózsa erőteljes maghozó szárat fejleszt és mélyre ható gyökérrel indul neki a száraz periódusnak. A mély, aktív gyökérzet nagyobb eséllyel tudja vízzel és tápanyagokkal ellátni a növényt, így még a virágzás, termékenyülés időszakában is jobban tűri a szárazságot, jobban termékenyül és magasabb termést hoz a növény.

A Malagrow Restarter technológia a növények élettani igényein alapul és annak megfelelően támogatja az állomány fejlődését. A jól kiválasztott, a tápanyagokat fenológiának megfelelő arányban tartalmazó starter trágya, kombinálva a teljesebb hasznosulást biztosító lombon és talajon keresztül is működő felvehetőséggel segít a jobb gyökeresedésben és a kiegyensúlyozott fejlődésben. A Viva élettani hatására erősebb, nagyobb kiterjedésű, hajszálgyökerekkel gazdagon ellátott gyökérzet fejlődik még az intenzív vegetatív szakasz, a szár megnyúlása előtt. Így támogatható az őszi kultúrák nyugalmi időszaka és így készíthetők fel a kalászos és repcetáblák a hatékony tavaszi, nyári fejlődésre.

A technológia eredményei

A nyugalmi időszakban megtámogatott gyökérfejlődés közvetlen hatásai már a kezelések után jól mérhetők.

A Malagrow Demonstrációs Megfigyelési Rendszer keretein belül több tízezer növényminta elemzése alapján azt figyeltük meg, hogy a repce szártöve 1-1,5 mm-rel, gyökérhossza 10-15%-kal növekszik. Ez azért fontos, hogy a növény elérje a nedvességben gazdagabb, mélyebb talajrétegeket és kevésbé legyen érzékeny a szárazságra. Az őszi tőlevélrózsában átlagosan plusz egy levelet számoltunk, míg a virágzáskor átlag 10 virágzó oldalhajtás helyett 11 volt a kezelt állományban. A jobb tápanyagés vízhasznosítás miatt ezek összesen jellemzően 7,5- 13%-os termésnövekményt jelentettek betakarításkor. Hozammérős precíziós betakarítási adatok támasztják alá a Restarter technológia termésnövelő hatását.

Kalászos gabonában a mérhető eredményeink alapján 20%- kal erősebb bokrosodást és a kontrollhoz viszonyítva közel 35%-kal nagyobb számú aktív gyökér jelenlétét mutatják. Ennek eredményeként az aratás előtt megvizsgált 280 kalász súlyozott átlagában a Restarter technológia átlagosan 10,9-ről 12,3 emelte az átlagos kalászonként padkaszámot. Ez a hozamtérképen is kiugró eredményt mutatott. A Malagrow Restarter technológia őszi kultúrák esetén kiemelkedően javítja a gyökerek fejlődését és megbízhatóan támogatja a növényeket a teljes szezonban.

További információkért és termesztéssel kapcsolatos tanácsokért keresse területi szaktanácsadó kollégáinkat! Elérhetőségeiket az alábbi gombra kattintva találja:

Tovább a szaktanácsadókhoz