Levegőt az uborka gyökerének!

Lassan itt a szezonkezdet, ezért már most érdemes elkezdeni (vagy éppen folytatni) a talaj előkészítését. Ez egy különösen fontos feladat, hiszen a talaj szerkezete, „levegőssége” a sikeres konzervuborka-termesztés és a minőségi termés egyik legfőbb feltétele.

A különböző növényfajok gyökerei eltérő talajlevegő-igénnyel rendelkeznek, és mind közül az uborka az, amelyik a legérzékenyebb a hiányára. Levegőtlen körülmények között a növény szenved: csökken a tápanyagfelvétel, lassabb a növekedés, kevesebb a termés, és gyakoribbá válnak a hervadások, gyökérpusztulások. A kialakuló gyengébb kondíció miatt pedig a már egyébként is igen magas növényvédelmi költségeink is megnőnek.

Alkalmas a talajunk?

Az uborka laza vagy középkötött, enyhén savanyú (pH 5,5-6) talajon érzi magát a legjobban, mert ez a típusú talaj levegős szerkezetének köszönhetően gyorsan felmelegedik, és mentes a pangó víztől.

Az uborka fő termesztési körzetében (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti része) a szakirodalom szerint a talaj alkalmatlan a termesztésére. Ennek ellenére az ott található nehéz, hideg, kötött, gyakran vízállásos és nagyon savanyú (pH 4-5) talajokon mégis 20-30 éve sikeresen termesztik az uborkát.

Az utóbbi években azonban sajnos azt tapasztalhatjuk, hogy egyre több problémával jár, és egyre nehezebb jó eredményeket elérni. Több a hervadás, a gyökérpusztulás, valamint évjárattól függően új és nehezen leküzdhető betegségek támadnak, amelyek ellen védekezni az engedélyezett növényvédő szerek számának drasztikus csökkenése miatt egyre nehezebb feladat.

Hol a hiba?

A legtöbben azt a hibát követik el, hogy nem megfelelően bánnak a talajjal!
A monokultúrás termesztés, a rossz időpontban és módszerrel történő művelés, a szerves anyagok rendszeres használatának és a meszezésnek a hiánya, a túlöntözés, illetve a rossz minőségű öntözővíz és műtrágya használata mind-mind komoly hátrány.

Ezen felül nagyon kevés az olyan termelő kolléga, aki rendszeresen vizsgáltatja a talaj és az öntözővíz minőségét, nézi a tápoldat pH-ját, EC-jét, pedig ezek alapvető fontosságú adatok, amelyek mindent felülírhatnak.

Mit tehetünk?

Még kedvezőtlen talajviszonyok mellett is lehetünk sikeresek, ha a talajt megfelelően kezeljük. Monokultúra esetén (vagyis ha több éve egy helyen termelünk) az egyoldalú tápanyagkivonás miatt bizonyos tápanyagok (pl. foszfor) túlsúlyba kerülhetnek, illetve a növényt és a gyökeret károsító kórokozók (pl. didimella, fusarium, rizoktónia, verticilium stb.) felszaporodhatnak. Ezek együttesen a termés stagnálásához, csökkenéshez fognak vezetni. Megoldása, ha 2-3 évente új területre megyünk, vagy a sorokat elcsúsztatjuk pár évente. Nagy mennyiségű szerves trágyázással, meszezéssel, Myco’Sol PTC-vel csökkenthetőek a problémák.

Régebben divat volt szerves anyagok rendszeres bedolgozása, de mára sajnos teljesen elfelejtettük. Egyrészt azért, mert sokkal kevesebb van, másrészt mert macerás – de nagyon megéri! Szerves anyag lehet trágya, komposzt, szecskázott szalma, kukoricaszár, vagy akár zöldtrágya is. Rendszeresen, minden évben érdemes lenne szerves anyagokat használni 10-20 kg/fm mennyiségben. Levegőssé, lazává teszi a talajt, kedvező körülményeket teremt a gyökerek számára.

• Kötött talajon ősszel félig érett, szálas trágyát ajánlott használni, mert jobban lazít.
• Homokos területeken, illetve tavasszal viszont csak jól érett trágyát szabad kijuttatni.
• Alternatív megoldást nyújthatnak a szárított szervestrágya-pelletek, amiből 20-30 dkg szükséges folyóméterenként.

Problémát jelenthet, ha rossz időpontban, azaz közvetlenül ültetés előtt készítjük a bakhátat. Főleg kötött talajon ehhez sok-sok műveletben apróra zúzzuk, elporosítjuk a talajt, amivel levegőtlenné, keménnyé, használhatatlanná tesszük a szerkezetét. Ellenkező esetben pedig nagy rögök maradnak hátra, ami nem lesz kedvező a bakhát és a gyökerek számára. Ezért érdemes a szántást ősszel elvégezni, a bakhátat pedig minél kevesebb művelettel elkészíteni. Minél kötöttebb a talaj, annál magasabb a bakhát, mivel így jobban átmelegedik, és könnyen eltávozik a felesleges víz.

Meszezést rendszeresen csak nagyon kevesen végeznek, pedig a talaj és a növény rengeteg kalciumot igényel. A folyamatos termesztéssel az egyébként is savanyú talajok (pH 4-5) még tovább savanyodnak, szinte lehetetlenné téve a termelést. A savanyú talajból sok tápanyag felvétele csökken (pl. nitrogén, foszfor, kalcium, magnézium, bór, molibdén).

Meszező anyagok:

• Lassú, tartós, a talaj kémhatását befolyásoló készítmények: mészkőpor, dolomit, Futor, gipsz, mészhidrát stb. – ezekből 20-30 dkg/fm szükséges évente. Minél lisztesebb a készítmény, annál gyorsabb hatásúak.
• A leggyorsabbak, viszont a talaj kémiai tulajdonságait nem vagy alig változtató készítmények: a vízoldékony kalcium-nitrát, illetve a Calbit C, melyeket csepegtetve vagy lombon keresztül használhatunk. Ezek csak a növény pillanatnyi kalciumigényét képesek fedezni, ezért mindenképpen szükséges a tartós hatású mész kiszórása a talajba.
• Műtrágyák közül a karbamid, ammónium-nitrát szintén jelentősen savanyít.

Túlöntözés hatására a talajszerkezet eliszaposodik, levegőtlenné válik. Csepegtető öntözéssel többször, kis adagban, kíméletesen és hatékonyan tudunk vizet pótolni.

Az öntözővíz kedvezőtlen kémhatására (pH) és sótartalmára (EC) csak akkor derül fény, ha bevizsgáljuk. Ezek az eredmények azt is meghatározzák, hogy mennyi műtrágyát oldhatunk (EC) és juttathatunk ki, hogy hatékonyak legyünk. Meglepően sok probléma (pl. tápanyag-felvételi zavar, gyenge növekedés, hozamcsökkenés, gyökérproblémák és hervadások) a rossz öntözővíz számlájára írható.

Hasonló gondokat okozhat a talajvizsgálat hiánya is. Két-három zsák uborka árán (nagyjából ennyibe kerülnek ezek a vizsgálatok) egy egész év sikeressége múlhat!

Mit tegyünk tehát tavasszal a siker érdekében:

• növényi maradványok eltávolítása
• minél gyorsabb talajmunka
• meszezés
• szerves anyag pótlás
• Myco’Sol PTC kijuttatása
• jó minőségű szulfátos komplex használata