Csemegeszőlő-termesztés Magyarországon: kiaknázatlan lehetőség a kertészeti ágazatban?

A hazai csemegeszőlő-fogyasztás jelentős részét importból fedezzük, miközben a változó éghajlati viszonyok egyre több modern fajta termesztését tehetik lehetővé Magyarországon. A csökkenő borfogyasztás és a borszőlőágazat nehézségei mellett a csemegeszőlő új perspektívát jelenthet a magyar termelők számára. De vajon mennyire reális ez a lehetőség, és mit tanulhatunk az európai piac egyik meghatározó szereplőjétől, Olaszországtól?

Szakmai tapasztalatszerzés a csemegeszőlő-termesztés egyik európai központjában

2026 októberében az olaszországi Bariban jártam, ahol részt vettem a LUV – La Fiera dell’Uva da Tavola nemzetközi szakkiállításon. Az október 20-22. között megrendezett esemény kifejezetten a csemegeszőlő-ágazatra fókuszált, és lehetőséget teremtett arra, hogy a termelők, kutatók és technológiai szakemberek megosszák egymással tapasztalataikat, és megismerjék az ágazat legújabb fejlesztéseit, piaci trendjeit.

Az utazásom célja elsősorban a szakmai tapasztalatszerzés volt. A kiállítás mellett lehetőségem nyílt olaszországi ültetvények megtekintésére, valamint helyi termelőkkel és kereskedőkkel folytatott beszélgetésekre is.

A hazai csemegeszőlő-termesztés lehetőségeiről egyre több szó esik, ezért különösen érdekelt, hogyan dolgoznak az olasz termelők, milyen technológiákat alkalmaznak, és milyen kihívásokkal szembesülnek a mindennapokban.

Olaszország: közel 47 ezer hektár csemegeszőlő-ültetvény

Olaszország Európa egyik meghatározó csemegeszőlő-termelő országa, mind a termelés volumene, mind a piacra kerülő áru minősége szempontjából. Az olasz statisztikai hivatal adatai szerint 2025-ben mintegy 47 ezer hektáron termesztettek csemegeszőlőt az országban.

A termesztés két kiemelkedő térsége Puglia és Szicília, amelyek eltérő termesztési és piaci időszakokra specializálódtak.

Szicíliában a kedvezőbb korai érési feltételek miatt jelentős szerepet kapnak a korai fajták, valamint a fóliás termesztési megoldások. Ezekkel a technológiákkal a termelők a szezon korábbi szakaszában tudnak piacra lépni.

Puglia, ezen belül Bari és Rutigliano térsége elsősorban a középérésű és kései csemegeszőlő termesztésében erős. A megfelelően előkészített, hűtőtárolásra alkalmas áruval a betakarítás után is hosszabb ideig jelen tudnak lenni a piacon.

A két térség termelése jelentős szerepet játszik a nyugat- és kelet-európai piacok csemegeszőlő-ellátásában. A termelés mérete mellett különösen fontos a kialakult termesztési technológia, az értékesítési háttér és a piaci igényekhez igazodó fajtaválaszték.

A magyar csemegeszőlő-piac jelentős részét importból látjuk el

A magyarországi csemegeszőlő-termesztés fejlesztésének lehetőségét jól mutatják a hazai fogyasztási és külkereskedelmi adatok.

A NAK által közölt adatok  szerint Magyarországon évente mintegy 20-25 ezer tonna csemegeszőlő fogy, miközben a hazai termesztés ennek csak egy részét képes biztosítani.

A KSH adatai alapján 2025-ben:

  • 17 598 tonna étkezési szőlőt importáltunk,
  • a hazai étkezési célú szőlőtermelés 5 502 tonna volt,
  • az export pedig 1 612 tonnát tett ki.

A behozatal jelentős része a mediterrán termelőországokból, többek között Olaszországból, Spanyolországból és Görögországból érkezik. A téli és tavaszi időszakban pedig a déli félteke országai, például Peru, Chile és Brazília is szerepet kapnak a kínálatban.

A számok jól mutatják, hogy a hazai csemegeszőlő-piacon jelentős az import szerepe. Ez persze nem jelenti azt, hogy a teljes behozatalt ki lehetne váltani magyar áruval, hiszen a fogyasztás egész éves, a hazai termesztési szezon viszont korlátozott. A belföldi termesztési időszakban viszont lenne lehetőség a magyar termelés részarányának növelésére.

A kereskedelmi láncokkal folytatott egyeztetésekből is jól látszik, hogy a hazai csemegeszőlő egyik legnagyobb problémája a megfelelő mennyiségű, egységes minőségű és folyamatos kínálat hiánya. Emiatt a nagyobb üzletláncok egyelőre nem tudnak stabilan a magyar termésre alapozni.

A hazai csemegeszőlő-termesztés fejlesztésénél ezért nem elég pusztán a megtermelt mennyiséget növelni. Legalább ilyen fontos az egységes, piacképes minőség, a megfelelő fajtaválaszték, az áru előkészítése, csomagolása és a szervezett értékesítés!

A borszőlő-termesztés mellett új alternatíva jelenhet meg

A csemegeszőlő-termesztés lehetőségeit nem lehet a szőlő-bor ágazat jelenlegi helyzetétől függetlenül vizsgálni.

A borfogyasztás csökkenése nem kizárólag Magyarországot érinti, hanem európai szinten is érzékelhető tendencia. Ez a borszőlőtermelők számára egyre nagyobb piaci bizonytalanságot jelenthet, és felveti a termesztési szerkezet átalakításának kérdését.

Különösen az alföldi borvidékeken lenne érdemes megvizsgálni, hogy a borszőlőtermesztés mellett (vagy bizonyos területeken annak alternatívájaként) milyen lehetőségeket kínálhat a csemegeszőlő.

Természetesen a két termesztési irány nem cserélhető fel egyszerűen. A korszerű csemegeszőlő-ültetvények telepítése, művelése, növényvédelme, tápanyag- és vízellátása, illetve a termés piaci előkészítése eltérő technológiai és gazdasági feltételeket igényel.

A jövő egyre inkább a magnélküli csemegeszőlő-fajtáké

Az európai csemegeszőlő-piac egyik legfontosabb változása a magnélküli fajták iránti kereslet erősödése.

A fogyasztók egyre inkább a tetszetős, megfelelő bogyóméretű, jó ízű és roppanós csemegeszőlőt keresik. A modern fajták nemesítése és a termesztéstechnológiai fejlesztések is egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek ezekre a tulajdonságokra.

Ez a tendencia Magyarországon is érzékelhető.

Itthon azonban még kevés tapasztalatunk van arról, hogyan lehet a modern, magnélküli csemegeszőlő-fajtákat nagyobb területen, üzemi körülmények között sikeresen termeszteni. Kiskertekben már több ilyen fajta is megtalálható, de a nagyobb területen, kereskedelmi célra történő termesztés egészen más technológiai és gazdasági feltételeket kíván.

A fajtaválasztás során ezért nem elegendő kizárólag a bogyók megjelenését vagy az érési időt figyelembe venni. Fontos a fajta termőképessége, a termésbiztonság, a tárolhatóság, a növényvédelmi igény és a hazai körülményekhez való alkalmazkodóképesség is.

A hazai csemegeszőlő-termesztés fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a modern magnélküli fajtákat üzemi körülmények között is kipróbáljuk, és kitapasztaljuk, milyen termesztéstechnológiával érhetünk el velük jó eredményeket. Ehhez nagy szükség lenne hazai fajtakísérletekre és bemutatóültetvényekre, ahol a termelők és a szaktanácsadók közösen szerezhetnek gyakorlati tapasztalatokat.

Klímaváltozás: új lehetőségek, jelentős kockázatok

A klímaváltozás a hazai csemegeszőlő-termesztés lehetőségeit is átalakíthatja.

Az elmúlt évtizedekben tapasztalt felmelegedés miatt Magyarországon ma már olyan hosszabb tenyészidejű, modern csemegeszőlő-fajták termesztése is szóba jöhet, amelyek beérésére korábban kevés esélyt láttunk.

Ez persze nem jelenti azt, hogy bármelyik fajtát bárhol sikerrel termeszthetjük. Nagyon sok múlik a termőhely adottságain, a vízellátáson, a fagyveszélyen és természetesen az adott fajta igényein.

Az olaszországi utam során azonban volt egy különösen érdekes tapasztalatom. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy Dél-Olaszországban ideálisak az éghajlati feltételek a csemegeszőlő-termesztéshez, az ültetvényeken járva és a helyi termelőkkel beszélgetve viszont azt láttam, hogy nekik is komoly nehézségekkel kell megküzdeniük. Az olasz gazdák ugyanúgy szenvednek az aszálytól, a vízhiánytól és az erős UV-sugárzástól, mint mi. Sőt, egyes területeken ezek a problémák még súlyosabbak is lehetnek, mint nálunk.

Ez azért érdekes, mert könnyen elképzelhető, hogy Magyarországon is vannak olyan termőhelyek, ahol bizonyos csemegeszőlő-fajták számára az éghajlati feltételek akár kedvezőbbek is lehetnek, mint Dél-Olaszország egyes részein.

Van azonban egy komoly kockázat, amellyel itthon mindenképpen számolnunk kell: a fagy.

A téli hideg mellett különösen a tavaszi fagy jelenthet problémát. A késő tavaszi lehűlések a borszőlő-ültetvényekben is rendszeresen okoznak károkat, és egy korszerű csemegeszőlő-ültetvényben is jelentős terméskieséshez vezethetnek. Éppen ezért a megfelelő fajta és termőhely kiválasztása mellett azt is át kell gondolnunk, hogyan tudjuk megvédeni az ültetvényt a fagykároktól.

Olaszországban akár 400 méter mélységből is öntözővizet nyernek

A vízhiány súlyosságát jól mutatja, hogy a helyi termelőktől kapott információk szerint egyes gazdaságokban 350-400 méter mélységből, nagy teljesítményű búvárszivattyúkkal hozzák fel az öntözővizet.

A tengerpart közelsége további nehézségeket is jelenthet, hiszen bizonyos területeken a rendelkezésre álló víz sótartalma is problémás. Ez a vízforrás megválasztása mellett az öntözési technológia kialakítását is befolyásolja.

A helyi tapasztalatok alapján az öntözővíz költsége nagyságrendileg 0,70-1 €/1000 liter, ami az energiafelhasználással és az öntözőrendszer fenntartásával együtt jelentős termesztési költséget képvisel.

Mindezek ellenére a térség termelői nagy mennyiségben állítanak elő piacképes csemegeszőlőt, amelyet Európa számos országába, sőt Európán kívüli piacokra is értékesítenek.

Ez is jól mutatja, hogy a sikeres csemegeszőlő-termesztéshez önmagukban nem elegendők a kedvező természeti adottságok. Legalább ilyen fontos a megfelelő termesztéstechnológia, a szaktudás és a biztos piaci háttér.

Természetesen az olasz termesztési gyakorlatot nem lehet változtatás nélkül átültetni a magyarországi viszonyokra. Az ottani példák azonban azt bizonyítják, hogy még komoly vízhiány mellett is lehet eredményesen, intenzív technológiával csemegeszőlőt termeszteni.

Jelentős beruházás nélkül nincs korszerű csemegeszőlő-termesztés

Egy korszerű, intenzív csemegeszőlő-ültetvény létrehozása komoly beruházást igényel. Már a megfelelő szaporítóanyag beszerzése, a támrendszer kiépítése és az öntözés megoldása is jelentős költséggel jár, ehhez pedig hozzáadódnak a növényvédelem, a tápanyag-utánpótlás és a betakarítás utáni áruelőkészítés költségei.

Egy ilyen beruházásba ezért csak alapos előkészítés után érdemes belevágni. Nem elég azt kiszámolni, hogy mekkora termésre és milyen értékesítési árra számíthatunk. Ugyanilyen fontos felmérni a termőhely adottságait, a munkaerőigényt, a termesztési kockázatokat, az értékesítési lehetőségeket és természetesen azt is, hogy a beruházás várhatóan mennyi idő alatt térülhet meg.

Lehet-e a csemegeszőlő a magyar kertészet egyik új fejlődési iránya?

Az olaszországi tapasztalataim és a hazai piaci adatok alapján úgy látom, hogy a csemegeszőlő-termesztésben komoly, egyelőre jórészt kihasználatlan lehetőség rejlik Magyarországon. A belföldi kereslet jelentős, az import aránya magas, a modern magnélküli fajták pedig új lehetőségeket nyithatnak a hazai termelők előtt.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a csemegeszőlő minden gazdaság számára jó választás lenne. A megfelelő fajta, termőhely és termesztéstechnológia mellett biztos értékesítési háttérre is szükség van. A borszőlőtermesztés jelenlegi nehézségei és a változó éghajlati viszonyok miatt azonban úgy gondolom, hogy érdemes komolyan foglalkozni ezzel az alternatívával.

A lehetőség tehát adott. A kérdés az, hogy tudunk-e olyan minőségben, mennyiségben és kiszámíthatósággal csemegeszőlőt termeszteni, amelyre a hazai kereskedelem is hosszú távon építhet.

A szerzőről

Pecznyik Béla, a Malagrow kertészeti szakértője

Pecznyik Béla környezetgazdálkodási agrármérnök, növényorvos, a Malagrow kertészeti szakértője és gyakorló biogazdálkodó.

Családjában több mint százéves múltra tekint vissza a gazdálkodás, a Bács-Kiskun megyei Páhiban működő családi gazdaság vezetését 2015-ben vette át. Gazdaságukban szántóföldi növénytermesztéssel, kertészettel és szőlészettel is foglalkoznak; kertészeti kultúráik között többek között sárgarépa, petrezselyem, paprika, zeller, burgonya, sütőtök, cékla és vöröshagyma is szerepel.

Béla mintegy egy évtizede dolgozik a Malagrow szaktanácsadójaként. Rendszeres szakmai helyzetképeiben saját termelői tapasztalataira, a gazdálkodókkal fenntartott közvetlen kapcsolatára és szaktanácsadói munkájára támaszkodva mutatja be a kertészeti ágazat aktuális termesztési és piaci folyamatait.

vissza az oldal tetejére