Csemegeszőlő-termesztés Magyarországon: kiaknázatlan lehetőség a kertészeti ágazatban?
A hazai csemegeszőlő-fogyasztás jelentős részét importból fedezzük, miközben a változó éghajlati viszonyok egyre több modern fajta termesztését tehetik lehetővé Magyarországon. A csökkenő borfogyasztás és a borszőlőágazat nehézségei mellett a csemegeszőlő új perspektívát jelenthet a magyar termelők számára. De vajon mennyire reális ez a lehetőség, és mit tanulhatunk az európai piac egyik meghatározó szereplőjétől, Olaszországtól?
Szakmai tapasztalatszerzés a csemegeszőlő-termesztés egyik európai központjában
2026 októberében az olaszországi Bariban jártam, ahol részt vettem a LUV – La Fiera dell’Uva da Tavola nemzetközi szakkiállításon. Az október 20-22. között megrendezett esemény kifejezetten a csemegeszőlő-ágazatra fókuszált, és lehetőséget teremtett arra, hogy a termelők, kutatók és technológiai szakemberek megosszák egymással tapasztalataikat, és megismerjék az ágazat legújabb fejlesztéseit, piaci trendjeit.
Az utazásom célja elsősorban a szakmai tapasztalatszerzés volt. A kiállítás mellett lehetőségem nyílt olaszországi ültetvények megtekintésére, valamint helyi termelőkkel és kereskedőkkel folytatott beszélgetésekre is.
A hazai csemegeszőlő-termesztés lehetőségeiről egyre több szó esik, ezért különösen érdekelt, hogyan dolgoznak az olasz termelők, milyen technológiákat alkalmaznak, és milyen kihívásokkal szembesülnek a mindennapokban.
Olaszország: közel 47 ezer hektár csemegeszőlő-ültetvény
Olaszország Európa egyik meghatározó csemegeszőlő-termelő országa, mind a termelés volumene, mind a piacra kerülő áru minősége szempontjából. Az olasz statisztikai hivatal adatai szerint 2025-ben mintegy 47 ezer hektáron termesztettek csemegeszőlőt az országban.
A termesztés két kiemelkedő térsége Puglia és Szicília, amelyek eltérő termesztési és piaci időszakokra specializálódtak.
Szicíliában a kedvezőbb korai érési feltételek miatt jelentős szerepet kapnak a korai fajták, valamint a fóliás termesztési megoldások. Ezekkel a technológiákkal a termelők a szezon korábbi szakaszában tudnak piacra lépni.
Puglia, ezen belül Bari és Rutigliano térsége elsősorban a középérésű és kései csemegeszőlő termesztésében erős. A megfelelően előkészített, hűtőtárolásra alkalmas áruval a betakarítás után is hosszabb ideig jelen tudnak lenni a piacon.
A két térség termelése jelentős szerepet játszik a nyugat- és kelet-európai piacok csemegeszőlő-ellátásában. A termelés mérete mellett különösen fontos a kialakult termesztési technológia, az értékesítési háttér és a piaci igényekhez igazodó fajtaválaszték.
A magyar csemegeszőlő-piac jelentős részét importból látjuk el
A magyarországi csemegeszőlő-termesztés fejlesztésének lehetőségét jól mutatják a hazai fogyasztási és külkereskedelmi adatok.
A NAK által közölt adatok szerint Magyarországon évente mintegy 20-25 ezer tonna csemegeszőlő fogy, miközben a hazai termesztés ennek csak egy részét képes biztosítani.
A KSH adatai alapján 2025-ben:
- 17 598 tonna étkezési szőlőt importáltunk,
- a hazai étkezési célú szőlőtermelés 5 502 tonna volt,
- az export pedig 1 612 tonnát tett ki.
A behozatal jelentős része a mediterrán termelőországokból, többek között Olaszországból, Spanyolországból és Görögországból érkezik. A téli és tavaszi időszakban pedig a déli félteke országai, például Peru, Chile és Brazília is szerepet kapnak a kínálatban.
A számok jól mutatják, hogy a hazai csemegeszőlő-piacon jelentős az import szerepe. Ez persze nem jelenti azt, hogy a teljes behozatalt ki lehetne váltani magyar áruval, hiszen a fogyasztás egész éves, a hazai termesztési szezon viszont korlátozott. A belföldi termesztési időszakban viszont lenne lehetőség a magyar termelés részarányának növelésére.
A kereskedelmi láncokkal folytatott egyeztetésekből is jól látszik, hogy a hazai csemegeszőlő egyik legnagyobb problémája a megfelelő mennyiségű, egységes minőségű és folyamatos kínálat hiánya. Emiatt a nagyobb üzletláncok egyelőre nem tudnak stabilan a magyar termésre alapozni.
A hazai csemegeszőlő-termesztés fejlesztésénél ezért nem elég pusztán a megtermelt mennyiséget növelni. Legalább ilyen fontos az egységes, piacképes minőség, a megfelelő fajtaválaszték, az áru előkészítése, csomagolása és a szervezett értékesítés!
A borszőlő-termesztés mellett új alternatíva jelenhet meg
A csemegeszőlő-termesztés lehetőségeit nem lehet a szőlő-bor ágazat jelenlegi helyzetétől függetlenül vizsgálni.
A borfogyasztás csökkenése nem kizárólag Magyarországot érinti, hanem európai szinten is érzékelhető tendencia. Ez a borszőlőtermelők számára egyre nagyobb piaci bizonytalanságot jelenthet, és felveti a termesztési szerkezet átalakításának kérdését.
Különösen az alföldi borvidékeken lenne érdemes megvizsgálni, hogy a borszőlőtermesztés mellett (vagy bizonyos területeken annak alternatívájaként) milyen lehetőségeket kínálhat a csemegeszőlő.
Természetesen a két termesztési irány nem cserélhető fel egyszerűen. A korszerű csemegeszőlő-ültetvények telepítése, művelése, növényvédelme, tápanyag- és vízellátása, illetve a termés piaci előkészítése eltérő technológiai és gazdasági feltételeket igényel.
A jövő egyre inkább a magnélküli csemegeszőlő-fajtáké
Az európai csemegeszőlő-piac egyik legfontosabb változása a magnélküli fajták iránti kereslet erősödése.
A fogyasztók egyre inkább a tetszetős, megfelelő bogyóméretű, jó ízű és roppanós csemegeszőlőt keresik. A modern fajták nemesítése és a termesztéstechnológiai fejlesztések is egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek ezekre a tulajdonságokra.
Ez a tendencia Magyarországon is érzékelhető.
Itthon azonban még kevés tapasztalatunk van arról, hogyan lehet a modern, magnélküli csemegeszőlő-fajtákat nagyobb területen, üzemi körülmények között sikeresen termeszteni. Kiskertekben már több ilyen fajta is megtalálható, de a nagyobb területen, kereskedelmi célra történő termesztés egészen más technológiai és gazdasági feltételeket kíván.
A fajtaválasztás során ezért nem elegendő kizárólag a bogyók megjelenését vagy az érési időt figyelembe venni. Fontos a fajta termőképessége, a termésbiztonság, a tárolhatóság, a növényvédelmi igény és a hazai körülményekhez való alkalmazkodóképesség is.
A hazai csemegeszőlő-termesztés fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a modern magnélküli fajtákat üzemi körülmények között is kipróbáljuk, és kitapasztaljuk, milyen termesztéstechnológiával érhetünk el velük jó eredményeket. Ehhez nagy szükség lenne hazai fajtakísérletekre és bemutatóültetvényekre, ahol a termelők és a szaktanácsadók közösen szerezhetnek gyakorlati tapasztalatokat.
Klímaváltozás: új lehetőségek, jelentős kockázatok
A klímaváltozás a hazai csemegeszőlő-termesztés lehetőségeit is átalakíthatja.
Az elmúlt évtizedekben tapasztalt felmelegedés miatt Magyarországon ma már olyan hosszabb tenyészidejű, modern csemegeszőlő-fajták termesztése is szóba jöhet, amelyek beérésére korábban kevés esélyt láttunk.
Ez persze nem jelenti azt, hogy bármelyik fajtát bárhol sikerrel termeszthetjük. Nagyon sok múlik a termőhely adottságain, a vízellátáson, a fagyveszélyen és természetesen az adott fajta igényein.
Az olaszországi utam során azonban volt egy különösen érdekes tapasztalatom. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy Dél-Olaszországban ideálisak az éghajlati feltételek a csemegeszőlő-termesztéshez, az ültetvényeken járva és a helyi termelőkkel beszélgetve viszont azt láttam, hogy nekik is komoly nehézségekkel kell megküzdeniük. Az olasz gazdák ugyanúgy szenvednek az aszálytól, a vízhiánytól és az erős UV-sugárzástól, mint mi. Sőt, egyes területeken ezek a problémák még súlyosabbak is lehetnek, mint nálunk.
Ez azért érdekes, mert könnyen elképzelhető, hogy Magyarországon is vannak olyan termőhelyek, ahol bizonyos csemegeszőlő-fajták számára az éghajlati feltételek akár kedvezőbbek is lehetnek, mint Dél-Olaszország egyes részein.
Van azonban egy komoly kockázat, amellyel itthon mindenképpen számolnunk kell: a fagy.
A téli hideg mellett különösen a tavaszi fagy jelenthet problémát. A késő tavaszi lehűlések a borszőlő-ültetvényekben is rendszeresen okoznak károkat, és egy korszerű csemegeszőlő-ültetvényben is jelentős terméskieséshez vezethetnek. Éppen ezért a megfelelő fajta és termőhely kiválasztása mellett azt is át kell gondolnunk, hogyan tudjuk megvédeni az ültetvényt a fagykároktól.
Olaszországban akár 400 méter mélységből is öntözővizet nyernek
A vízhiány súlyosságát jól mutatja, hogy a helyi termelőktől kapott információk szerint egyes gazdaságokban 350-400 méter mélységből, nagy teljesítményű búvárszivattyúkkal hozzák fel az öntözővizet.
A tengerpart közelsége további nehézségeket is jelenthet, hiszen bizonyos területeken a rendelkezésre álló víz sótartalma is problémás. Ez a vízforrás megválasztása mellett az öntözési technológia kialakítását is befolyásolja.
A helyi tapasztalatok alapján az öntözővíz költsége nagyságrendileg 0,70-1 €/1000 liter, ami az energiafelhasználással és az öntözőrendszer fenntartásával együtt jelentős termesztési költséget képvisel.
Mindezek ellenére a térség termelői nagy mennyiségben állítanak elő piacképes csemegeszőlőt, amelyet Európa számos országába, sőt Európán kívüli piacokra is értékesítenek.
Ez is jól mutatja, hogy a sikeres csemegeszőlő-termesztéshez önmagukban nem elegendők a kedvező természeti adottságok. Legalább ilyen fontos a megfelelő termesztéstechnológia, a szaktudás és a biztos piaci háttér.
Természetesen az olasz termesztési gyakorlatot nem lehet változtatás nélkül átültetni a magyarországi viszonyokra. Az ottani példák azonban azt bizonyítják, hogy még komoly vízhiány mellett is lehet eredményesen, intenzív technológiával csemegeszőlőt termeszteni.
Jelentős beruházás nélkül nincs korszerű csemegeszőlő-termesztés
Egy korszerű, intenzív csemegeszőlő-ültetvény létrehozása komoly beruházást igényel. Már a megfelelő szaporítóanyag beszerzése, a támrendszer kiépítése és az öntözés megoldása is jelentős költséggel jár, ehhez pedig hozzáadódnak a növényvédelem, a tápanyag-utánpótlás és a betakarítás utáni áruelőkészítés költségei.
Egy ilyen beruházásba ezért csak alapos előkészítés után érdemes belevágni. Nem elég azt kiszámolni, hogy mekkora termésre és milyen értékesítési árra számíthatunk. Ugyanilyen fontos felmérni a termőhely adottságait, a munkaerőigényt, a termesztési kockázatokat, az értékesítési lehetőségeket és természetesen azt is, hogy a beruházás várhatóan mennyi idő alatt térülhet meg.
Lehet-e a csemegeszőlő a magyar kertészet egyik új fejlődési iránya?
Az olaszországi tapasztalataim és a hazai piaci adatok alapján úgy látom, hogy a csemegeszőlő-termesztésben komoly, egyelőre jórészt kihasználatlan lehetőség rejlik Magyarországon. A belföldi kereslet jelentős, az import aránya magas, a modern magnélküli fajták pedig új lehetőségeket nyithatnak a hazai termelők előtt.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a csemegeszőlő minden gazdaság számára jó választás lenne. A megfelelő fajta, termőhely és termesztéstechnológia mellett biztos értékesítési háttérre is szükség van. A borszőlőtermesztés jelenlegi nehézségei és a változó éghajlati viszonyok miatt azonban úgy gondolom, hogy érdemes komolyan foglalkozni ezzel az alternatívával.
A lehetőség tehát adott. A kérdés az, hogy tudunk-e olyan minőségben, mennyiségben és kiszámíthatósággal csemegeszőlőt termeszteni, amelyre a hazai kereskedelem is hosszú távon építhet.
A szerzőről
Pecznyik Béla környezetgazdálkodási agrármérnök, növényorvos, a Malagrow kertészeti szakértője és gyakorló biogazdálkodó.
Családjában több mint százéves múltra tekint vissza a gazdálkodás, a Bács-Kiskun megyei Páhiban működő családi gazdaság vezetését 2015-ben vette át. Gazdaságukban szántóföldi növénytermesztéssel, kertészettel és szőlészettel is foglalkoznak; kertészeti kultúráik között többek között sárgarépa, petrezselyem, paprika, zeller, burgonya, sütőtök, cékla és vöröshagyma is szerepel.
Béla mintegy egy évtizede dolgozik a Malagrow szaktanácsadójaként. Rendszeres szakmai helyzetképeiben saját termelői tapasztalataira, a gazdálkodókkal fenntartott közvetlen kapcsolatára és szaktanácsadói munkájára támaszkodva mutatja be a kertészeti ágazat aktuális termesztési és piaci folyamatait.