Bizonytalanság a gyümölcsösökben – mit tehetünk a fagyok után?

A múlt heti fagyok különböző mértékben károsították az ültetvényeket. Az országos helyzetképet a FruitVeb cikke jól bemutatja, de egy dolog egyértelműen kirajzolódik: nagy a bizonytalanság.

A korábbi évek tapasztalatai alapján ilyenkor még nem lehet pontosan megmondani, miből mennyi maradt – ez csak a virágzás lezajlása és a terméshullás után derül ki.

Fontosnak tartom kiemelni, hogy nem értékesítési szempontból közelítem meg a kérdést. Gyümölcstermesztőként az elmúlt évek tapasztalataira és megfigyeléseire alapozva próbálom megítélni, hogy az adott helyzetben minek van valóban értelme, és minek nincs.

Mit látunk most az ültetvényekben?

A visszajelzések alapján Szabolcs és Hajdú vármegyében:

• a már elvirágzott kajszi és őszibarack jelentős károsodást szenvedett
• az Érdi meggy és a cseresznyék szintén erősen érintettek
• a későbbi, fürtös meggyfajtákon – mivel még nem volt teljes virágzás – láthatók ép terméskezdemények

Alma esetében:

• az ismétlődő lehűlések az érzékenyebb Jonagold, Starking, Red Chief fajtakört károsították jelentősebben
• más fajtákban, területtől és fekvéstől függően, maradtak ép terméskezdemények

Hogy ebből végül mennyi termést tudunk betakarítani, az nagyban függ a következő időszak időjárásától. Azt sem tudjuk ,még, hogy a részleges fagykárok okozta maghiányok, terméshullások milyen mértékűek lesznek.

A termésképzés hormonális alapjai

A megtermékenyülést követően hirtelen megindul a magház növekedése, megkezdődik a termés fejlődése. Ezt a folyamatot a pollenben található növekedési faktorok aktivizálják.

A magház beporzás előtti alacsony auxinszintje jelentősen megemelkedik. Az auxinszint összefügg a magok számával, a magszám pedig a termés tápanyag- és kalciumellátásával.

A különböző stresszhatások – például fagy, hideg, illetve a maghiány – felborítják a növényi hormonok egyensúlyát. Csökken a növekedést serkentő hormonok (auxin, citokinin, gibberellin) hatása, miközben nő a terméshullást elősegítő abszcizinsav szintje.

Ennek következtében a terméshullás jelentősen fokozódhat. Fontos, hogy a korai terméshullás nemcsak stresszhatások, hanem tápanyaghiány következménye is lehet.

Mit tehetünk ebben a helyzetben?

Mindenekelőtt szeretném felhívni a figyelmet a legfontosabbra: ha nem látunk „reményt”, vagyis reális termésesélyt, ne növeljük a költségeinket felesleges kezelésekkel.

Ha viszont van potenciál az ültetvényben, akkor a következő pontokban összefoglalt kezelésekkel hatékonyan támogathatjuk a növényeinket.

A hormonális egyensúly helyreállítása

Ahhoz, hogy a temés a fán maradjon és megfelelően növekedjen, az auxin- és citokininszintet magasan kell tartani.

A Florone egy új készítmény a Malagrow portfóliójában,  amely gyorsan felvehető tápanyagokat biztosít, és magas természetes auxin- és citokinintartalommal rendelkezik.
Használatával növelhető a magszám, csökkenthető a terméshullás, emellett fokozza a sejtosztódást, így egységesebb, darabosabb termésméretet eredményez.

Dózis: 1 l/ha, virágzáskor és virágzás után 2–3 alkalommal

Energia biztosítása

A fagyok hatására a növények energiatermelő szervei (mitokondrium) és folyamatai (fotoszintézis) jelentősen károsodhatnak.

A Biimore élettani katalizátor elősegíti az energiatermelő szervek és a fotoszintézis hatékonyabb működését, ami jobb termékenyülést és kezdeti termésnövekedést eredményez.

Dózis: 1 dl/ha

Tápanyag- és vízellátás biztosítása

Száraz körülmények között különösen fontos, hogy ha van rá lehetőség, öntözzünk, és az öntözéssel együtt tápanyagokat is juttassunk ki.

A monono nitrogén, kálium és kalcium mellett komplex műtrágya (pl. Master 20.20.20) is számításba jöhet.

Dózis: 25–30 kg/ha

Lombtrágyák és mikroelemek

Öntözés hiányában, illetve gyors tápanyag-utánpótlás céljából érdemes ezeket a készítményeket használni, például a könnyen felvehető, jól hasznosítható bórt biztosító Boroplus-t, vagy a kiemelkedően magas hatóanyag-tartalommal bíró Plantafol 20.20.20 lombtrágyát.
Kijuttathatjuk őket önmagukban vagy akár növényvédelemmel egy menetben is.

Dózisok:

Plantafol 20.20.20: 2–4 kg/ha
Boroplus: 0,5–1 l/ha

Technológiai javaslat

Csonthéjasok:

1. kezelés: Florone 1 l/ha + Biimore 1 dl/ha

2. kezelés: Florone 1 l/ha + Plantafolt 20.20.20 (2–4 kg/ha)

3. kezelés: Plantafol 20.20.20 (2–4 kg/ha)

Almatermésűek:

1–2. kezelés: Florone 1 l/ha + Biimore 1 dl/ha + Boroplus 0,5–1 l/ha

3. kezelés: Plantafol 20.20.20 (2–4 kg/ha) + Megafol 2 l/ha

Növényvédelem – a víz minősége kulcskérdés

A növényvédő szerek hatékonyságát jelentősen befolyásolja a permetezéshez használt víz minősége.

A legtöbb hatóanyag (pl.: gibberellinek, növekedésszabályzók, kaptán, triazolok, piretroidok) lágy, enyhén savas (pH 5–6) vízben működik a leghatékonyabban.

A Spray Plus permetezési hatékonyságfokozó használatával sokat tehetünk a kezelések sikeréért: a készítmény csökkenti a víz keménységét, beállítja a megfelelő pH-t, így a permetszerek keverhetőségét és hatását egyaránt javítja.

Fontos a sorrend: először a víz kerüljön a tartályba, ezt kövesse a Spray Plus, majd jöhet a többi anyag (a növényvédő szerek, lombtrágyák).

Dózis: 2–3 dl / 1000 l permetlé (vízminőségtől függően)

Gyakorlati tapasztalataim alapján ez a mennyiség a legtöbb esetben megfelelő, de műszerrel, illetve tesztcsíkkal mindenki maga is ellenőrizheti, és beállíthatja a számára megfelelő dózist.

Összefoglalás

A jelenlegi helyzetben a legfontosabb a jó döntés:

• ahol nincs terméspotenciál → ne költsünk feleslegesen
• ahol van esély → célzott, élettani alapú beavatkozásokra van szükség

A következő hetek időjárása döntő lesz, de megfelelő technológiával még most is sokat tehetünk a termés megtartásáért.

Sok sikert kívánok mindenkinek a szezonhoz!

Deme János
terlületi képviselő, szaktanácsadó
Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye
06 30 746 64 95
deme.janos@malagrow.hu