A szármaradvány sötét oldala
Nyilvánvaló tény, hogy a szántóföldi növények után maradt szármaradvány értékes tápanyag és potenciális kolloid, ami alkalmas a talaj szerkezetének, tápanyagtartalmának és vízgazdálkodásának javítására. Azonban arról sem szabad megfeledkeznünk – különösen egy 2024-hez hasonlóan toxinos év után -, hogy a szármaradványok nem csak hasznos tulajdonságokkal rendelkeznek.
Mi rejtőzik a maradványok között?
A szezon során a növények szerveit kártevők és kórokozók támadják meg, fogyasztják. Ezek a szervezetek a legtöbbször akkor sem hagyják el az élőhelyüket, amikor a gazdaszervezet már elpusztult. Aratás után a tarlón, a leforgatott vagy mulcsozott növényi maradványokon még vígan tenyésznek, szaporodnak a kórokozók, a kártevők pedig búvóhelynek használják. A növényvédős oktatás során megtanultuk a gombák kettős nevezékét, ivaros és ivartalan szaporodási alakjait, de az csak ritkán hangzott el, hogy a gombák képesek életformatípust is váltani. Nem mindig kórokozók, de bármikor vissza tudnak térni a kártételhez.
Kiváló élettani stratégia ez. Ha elfogy a gazdag táplálék, visszavonulnak, lebontó folyamatokban vesznek részt és várják a „feltámadást”. Bizony a legveszélyesebb kórokozók is képesek arra, hogy ősszel szerény kis lebontókká váljanak, és alamuszi módon elrejtőzzenek, hogy tavasszal-nyáron majd újra előbújjanak.
És ha ott vannak? Kit érdekel?
Biztosan mindenkinek feltűnt, hogy egyre több a Fusarium, egyre több az Aspergillus, így egyre több a toxin is a terményeken. Ez a két kórokozócsoport tipikus példája az előbb vázolt kétarcú fejlődésüknek. A rettegett, aflatoxint termelő Aspergillus flavus és a legtöbb Fusarium is képes elbújni a szármaradványokon, és takaréklángon, a korhadékot fogyasztva életben maradni a következő szezonig.
Márpedig ha minden tavasszal újra támadnak, akkor egyre többen lesznek és egyre nagyobb kárt fognak tenni a növényekben, egyre nagyobb hatékonysággal lesznek képesek csökkenteni a termény értékét. A toxinos búza vagy kukorica csak a töredéke áron tud elkelni…. már ha kell valakinek.
A megoldás nem nagy ördöngösség
A talajban rengeteg barátunk tevékenykedik. Számos lebontó (nem csak kórokozók), hiperparazita és egyéb hasznos mikroorganizmus él meg a szárból, amihez nagyon nehéz hozzáférni. Pedig még az AÖP is támogatja…
Józan ésszel végig gondolva, ha lehetővé tesszük a szár lebontását, akkor csökkentjük a kórokozókat hordozó anyagok mennyiségét, és felszabadítjuk a szárba zárt tápanyagot. A 2 AÖP pontért vásárolt termék pedig akár segíthet is ebben. Ha már fizettünk érte, legalább dolgozzon!
A Cell’Buster költséghatékonyan és több fronton segít
A kecskebendőből izolált két Lactobacillus törzset tartalmazó Cell’Buster olyan hatékonyan bontja a cellulózt, mint a kérődzők. Azért képes erre, mert a Lactobacillusok fő tápláléka a cellulóz – nem melléktevékenységként űzik a szárbontást, mint a Trichodermák vagy Azotobakterek. A gyorsan és hatékonyan lebontott szárat elérhetővé teszik a hasznos talajmikrobáknak, amelyek felvehetővé teszik a benne tárolt tápanyagot és kitakarítják a rajtuk élő kórokozókat.
A kukoricák betakarításakor még bőven van időnk Cell’Buster-t használni, mert a benne lévő baktériumok még 5°C talajhőmérsékleten is aktívak és anaerob (oxigéntől elzárva), illetve aerob (levegőn) körülmények közt is elvégzik a cellulózbontást.
A Lactobacillusok által felvehetővé tett szerves anyag talajkolloidként javítja a talaj szerkezetét és vízháztartását, a benne lévő makro- és mikrotápelemek pedig lekötődéstől és kimosódástól védve a talaj humuszanyagaiból folyamatosan felvehető tápanyagként funkcionálnak. Továbbá igen erős konkurensei a korhadéklakó és kórokozó mikroszervezeteknek, így a Trichodermákhoz hasonlóan élettér-kiszorítással javítják a talajegészséget, csökkentik a talajból támadó betegségek veszélyét.
A Cell’Buster használata
A készítmény kijuttatása valamennyi növénykultúrában 1 kg/ha mennyiségben, 100-300 l/ha vízmennyiséggel a tarlóra és a szármaradványokra kipermetezve, majd azonnal a talaj felső rétegébe egyenletesen bedolgozva javasolt.
Előnyei:
- nincs szükség hozzáadott nitrogénre
- nincs pentozán hatás
- humuszgyarapító
- a tápanyag könnyen hozzáférhető, szerves kötésben marad
- csökken a kimosódás és a lekötődés
- javul a talaj szerkezete és vízháztartása
További információkért és termesztéssel kapcsolatos tanácsokért keresse területi szaktanácsadó kollégáinkat! Elérhetőségeiket az alábbi gombra kattintva találja:
Tovább a szaktanácsadókhoz