Miért olyan nehéz védekezni a seregélyek ellen?

Gyümölcs- és zöldségtermesztési aktualitások, kalcium-utánpótlás
Gyümölcs- és zöldségtermesztési aktualitások | III. rész
2019-06-18
Myco’Sol EC
2019-06-27
Seregélyek elleni védekezés

Miért olyan nehéz feladat a seregélyek elleni védekezés?

Ismerjük meg, “kivel” állunk szemben!

A kérdés megválaszolásához először is meg kell ismernünk ezt a fajt, mely nagy veszélyt jelent a gyümölcsösökre és a szőlőültetvényekre. A seregélyek táplálkozásában igen csekély arányt tesznek ki a különböző gyümölcsfajták, hiszen alapvetően hernyókkal, lárvákkal, kukacokkal táplálkoznak legszívesebben, vannak azonban olyan időszakok, amikor ezt nagyobb mennyiségű gyümölccsel is kiegészítik. A korai érésű gyümölcsök, mint például a cseresznye, a meggy, a málna, a ribizli és az egres érése egybeesik a seregélyek költési időszakával, amikor többletenergiára és többlettáplálékra van szükségük. Az ezt követő hónapokban a kártétel mértéke visszaesik, viszont az őszi időszakban, mikor – költöző madár lévén – megkezdődik a vonulásuk, ismét lecsapnak és az ilyenkor érési időszakban lévő szőlőültetvényeket támadják előszeretettel.

Seregély
A seregély költési időszaka egybeesik a korai gyümölcsök érésével, őszi vonulása pedig a szőlőével

A tavaszi és az őszi seregélyinvázió a gazdák egyik legnagyobb réme. Ha nem figyelnek kellően, a madarak néhány pillanat alatt elpusztíthatják az egész termést a betakarítás előtt, tönkre téve ezzel az egész éves munkát.

Ha a kultúrnövény megússza a fagyot, az aszályt, a jégverést vagy a betegségeket és végre megérik, akkor jön falatozni az egyszerre akár öt-hatezres madárcsapat. A sereg egy nap többször is lecsaphat, sőt, nemcsak annyi kárt okoz, amennyit megeszik, hanem ez a mozgékony állat falatozás közben a ficánkolásával is leveri az érett szemeket.

A seregélyek vonulása után
A seregélyek vonulása után

Védekezési lehetőségek

Védekezni ellene hagyományos módon, az ültetvények őrzésével, a madarak folyamatos ijesztgetésével lehet(ne). Ezek az öklömnyi madarak azonban rendkívül intelligensek, mint ahogy általában azok az állatok, amelyek megtanultak az ember mellett élni. Ez a meglehetősen rafinált állat akár olyan trükkök bevetésére is képes, hogy a sereg úgy tesz, mintha lecsapna az ültetvény egyik végén, a gazda odarohan, a csapat pedig hirtelen, jól szervezetten irányt vált és olyan helyen landol, ahova az ember már biztosan nem tud odaérni. Hamar kifigyeli, ha az őrző személy nincs a helyén. Régen kurjongatással, kerepeléssel, madárijesztőkkel védekeztek ellene, míg manapság a legelterjedtebb a propán-bután ágyús vagy jelzőpisztolyos, hanggal való elriasztás. Ez folyamatos jelenlétet igényel több héten keresztül, napkeltétől napnyugtáig, mert az állatok hamar hozzászoknak a durrogáshoz, s egy idő után már az ágyúlövések közepette is képesek lecsapni.

A  jól működő riasztási megoldásokat érdemes kombinálni és egyszerre több módszert alkalmazni annak érdekében, hogy a vadak számára ne legyen kiismerhető. Az ellenük való védekezés leghatásosabb módszere a gyümölcsök hálóval történő lefedése, de ez csak kisebb méretű ültetvényekben lehetséges. Nagyobb területek esetében ez hatalmas beruházást igényel, amit sokan nem tudnak kifizetni.

A seregély egyre nagyobb mértékű terménypusztításában az is közrejátszik, hogy az utóbbi években drasztikusan lecsökkent a legelőállat-állomány. Emiatt a legelőket benőtte a magasabb növényzet, márpedig a seregély alapvetően alacsony füvű réteken, vetéseken keresi a táplálékát, s ezek híján rászorul a gyümölcsösök megdézsmálására. Táplálkozási szokásaik rendkívül célirányosak, hiszen a kifinomult ízlelésük segítségével jól meg tudják különböztetni a számukra kedvező gyümölcsöket, így azt választják, amelynek az íze a legkellemesebb.

A seregélyek okosabbak, mint gondolnánk
A seregélyek okosabbak, mint gondolnánk

Hasznos készítmény kellemes mellékhatással

Érdekes megfigyelésre tettek szert azonban a gazdák azokon a területeken, ahol a Walarm kalciumtartalmú lombtrágyát technológiaszerűen használták mészpótlásra. (A növények kalcium-utánpótlása élettanilag rendkívül fontos és kedvező hatású, mivel jobb beltartalmi értékeket, valamint jobb eltarthatóságot is eredményez.) Az apró vadak és a madarak (seregély és rigó) elkerülték a kezelt területet. A vadjárta helyeken a készítmény használata ezért megfontolandó, mert tapasztalatok szerint a termékkel kezelt területet az apró vadak és madarak nem szívesen látogatják!

Termelői tapasztalatok

Szőlő

Belső Ferenc (Sormás)

„Szántóföldi gazdálkodás mellett 15 éve foglalkozom borszőlő termesztésével. Fontos számomra, hogy megfelelő mennyiség mellett kiváló minőséget is el tudjak érni, ehhez pedig összetett növényvédelmet és tápanyag-utánpótlást kell megvalósítanom a szőlőtermesztés során. A folyamatosan változó környezeti körülmények sokszor új, megoldandó problémát jelentenek a vegetáció során, amelyek veszélyeztetik a termesztés sikerességét. Ilyen például, hogy a gyümölcsérés időszakában gyakran jelentős madárkárral kellett számolnom. Ez a probléma több környékbeli termelőt is érintett. 2016-ban, amikor a Walarm kalciumtartalmú lombtrágyát használtuk, azt tapasztaltuk, hogy kijuttatás után a seregélyek elkerülték az ültetvényt, és körülbelül 2 hétig nem tértek vissza a területre. Ezután a kezelést megismételtem, azóta pedig technológia szinten használom a Walarmot, amelynek minden évben meggyőz a hatásáról.”

Cseresznye

Ország Zoltán, Nagyrécse

„2012 óta foglalkozom cseresznyetermesztéssel, megközelítőleg 10 hektáros területen. Az ültetvény összetételét a piaci igényeknek megfelelően alakítottam ki, ezért korai, középérésű és kései fajtákkal egyaránt rendelkezem. A Malagrow Kft.-vel 2014- ben kerültem kapcsolatba, 2017-ben pedig már technológiai szinten használtam a termékeiket, amelyekkel jelentős előrelépést tudtam elérni a tavaszi fagy elleni védekezés, valamint a gyümölcsnövekedés terén. Minden évben visszatérő probléma volt azonban számomra, hogy a gyümölcsérés során a korai fajtáknál mindig erős madárkárral kellett számolnom. Amikor 2017-ben kipróbáltam a Walarmot 1 l/ha-os dózissal, 450 l/ha vízmennyiséggel, meglepődve tapasztaltam, hogy a kezelés utáni napokban folyamatosan csökkent az ültetvényben lévő madarak száma, majd 7-9 napig egyáltalán nem tapasztaltam madárkárt. A kezdeti sikereken felbuzdulva megismételtem a kezelést, így a cseresznyét jó minőségben és méretben tudtam leszüretelni.”

Források: 
Kelemen Attila: Madaras könyv;  Alfred Brehm: Az állatok világa.

Kérdései vannak?

Forduljon szaktanácsadóinkhoz, akik komplex, személyre szabott megoldásokkal segítik Önt a jobb eredmények elérésében.